Idézetek:

"Egyszer a filozófiaprofesszor az óráján elmesélt egy viccet, a diákjai felnevettek. Pár perc múlva, a professzor újra elmondta a viccet, ekkor már csak páran mosolyogtak rajta. Az óra vége előtt újra elmesélte a sokadszor hallott viccet, amin már senki sem nevetett. A professzor mosolygott, s így szólt: ‘Mint láthattuk, az emberek többsége nem tud nevetni ugyanazon a viccen kétszer; de vajon akkor hogy képesek egy dolog miatt újra és újra sírni?',,

"A jó alak sose hátrány, de ne légy vele öntelt: másnak is van, ha megdolgozik érte. Az okosság sem tesz pótolhatatlanná, szorgalom kérdése az egész. Gazdag vagy? Mit számít, ha seperc alatt el tudod szórni a pénzt? Közhely vagy sem, az a plusz, az a valami, ami tényleg számít nem más, mint szeretni valakit. Mikor elmondhatod, hogy nem vagy többé félbetépve, mert megtaláltad a lelked másik felét. ,,

"Szívvel látni nem azt jelenti, hogy nem látod a hibáimat, az esendőségeimet, vagy néha a legvisszataszítóbb tulajdonságaimat. Nem azt jelenti, hogy nem látod meg a gonoszságomat, amitől (mint a legtöbb ember) én sem tudtam megszabadulni. Szívvel látni azt jelenti, hogy mindezek mögé nézel bennem, és tudod hogy több vagyok, mint a démonaim!,,

" Csak sóhajtok és hagylak menni. Menj már, indulj! Hagyj egyedül te is, sétálj ki az életemből és zárd rám az ajtót. Zárd rám, hogy senkit ne tudjak beengedni. Nem érdemled meg a könnyeim, most mégis patakokban folyik érted - s én nem is próbálom irányítani, csak hagyom, hogy tegye a dolgát. Ne láss így, ne nézd, mennyire fáj! Csak menj, kérlek, menj már..,,

"Igazság szerint van egy nagy hibám: folyamatosan másokhoz hasonlítom magam. Tudom, butaság, hisz mindig lesz olyan, aki nálam csinosabb, okosabb, akinek szebb a mosolya mint az enyém, vagy akinek jobb cuccai vannak.. másokkal szemben én mindig csak a második helyre sorolom magam. Nem látom tisztán, mire vagyok képes. Bár sosem teszek fogadalmat, de az idei tervem ez lesz: megtanulni becsülni saját magam, és értékelni azt, amim van!,,

"' ..és mikor már azt gondolod, hogy tényleg nem jöhet semmi, hiszen túl vagy rajta, nem jelent már számodra semmit, nincs olyan dolog, ami rá emlékeztetne, akkor hirtelen beugrik egy pillanatkép, esetleg a füledben csend egy zene, vagy megbabonáz egy illat s hirtelen leomlik minden fal, amit hosszú idő alatt magad köré építettél.,,

"Mire figyeltél ma jobban, a frizurádra, vagy a szívedre? És mit figyeltél meg másokon: a menő kabátjukat, a plusz hat kilójukat, vagy a bennük rejlő lehetőségeket, és a szárnyakat a hátukon? A boldogság nem azon múlik, hogy krumplifőzeléket, vagy kaviárt eszel-e vacsorára. Nem is azon, hogy lesz-e új telefonod a következő hónapban, vagy sem. Nem attól függ, hogy a Starbucksban, vagy a sarki kisboltban veszed-e a kávédat, és hidd el, nem is attól, hogy titkárnő, vagy nagykutya vagy. A boldogság azon múlik, hogy adott pillanatban magadra gondolsz-e, vagy másokra. Felejtsd el, hogy mit vársz a sorstól, és arra figyelj, mit adhatsz bele mások sorsába! A kemény munka után pedig arra eszmélsz majd, hogy megvan mindened, amire vágytál: a legértékesebb dolgok csendben bekúsztak az életedbe. Rohanj a céljaid elől, loholj a világ közös céljai felé, és meglátod, a sajátod üldözőbe vesz majd. A boldogságot nem lehet hajszolni - megszelídíteni viszont igen. És ha már tudja, hogy biztosan nem futsz utána többé, a nyomodba szegődik, és veled marad örökké.,, 

"‘Az élet megtanított arra, hogy mikor harcoljak valakiért, és mikor álljak félre. Megtanított, hogy mikor a legfontosabb döntéseket hozom, döntsek jól! Az élet azt is megmutatta, hogy sok embert elvesztek, és sok embert el kell majd engednem, akiket szeretek, de erősnek kell lennem. Idővel begyógyulnak a sebek, mert aki elment, az nem jön vissza.'<br />Nálam ez valahogy másképp alakult. Engem az élet csak remélni tanított meg. Remélni azt, hogy felismerem majd, mikor kell harcolni, s félreállni. Remélni, hogy jó döntést hozok, mikor döntést kell hoznom. Remélni, hogy akit elvesztek, annak jobb lesz, és én majd erős tudok maradni, hogy továbblépjek, és csak a jó emlékeket őrizzem meg. És remélni azt, hogy a sebek idővel tényleg begyógyulnak!,,

"' Szeretek csak úgy ülni az utcán, egyedül, csöndben és figyelni az embereket. Nézni, ahogy együtt vannak, ahogy vicceket mesélnek egymásnak. És aztán nevetnek. Ilyenkor én is elmosolyodom. Nézni, ahogy két ember veszekszik egymással. Érzem, amit ők éreznek. Aztán kibékülnek. Megölelik, megcsókolják egymást. A mosoly megint ott van az arcomon. Szeretem nézni az embereket. Látni, ahogy egymásra néznek, ahogy megérintik egymást, ahogy a szeretetüket fejezik ki egymás iránt. Aztán rájövök, hogy azért szeretem nézni az embereket, mert ezek a dolgok mostanában nem igazán történnek meg velem. De már átéltem ezeket az érzéseket, és jól esik nézni őket. Mert ilyenkor velem is megtörténik belül mindaz, ami ennél a két embernél. Ebből töltődök fel... ez ad erőt, hogy csináljam tovább, amit elkezdtem. Amíg látok ilyen embereket, addig lesz erőm folytatni - keresni egy olyan embert, akivel ezeket a dolgokat újra átélhetem. Talán akkor majd én adok erőt egy olyan embernek, amilyen én most vagyok. ,,

"- Néha annyira szeretnék újra kislány lenni, szaladni a fűben, elesni és sírni. És miért lenne ez jó?  Azért, hogy ne fájjanak azok a dolgok, amik most. Hogy elbújhassak az oszlop mögé, ha olyan jön, akivel nem akarok beszélni. Hogy nyelvet öltsek arra, akit nem szeretek. Szeretnék újra kislány lenni - és az is maradni,,

"' Miért van az, hogy egyes embereket lehetetlen elfelejteni? Egy dal, egy hely, egy mozdulat - bármi felidézi benned, és onnantól kezdve nem tudsz parancsolni a gondolataidnak. Hiába szenvedsz tőle, a hiány feleslegesen uralkodik el rajtad, mert soha nem lesz semmi már a régi. Az emberek változnak, te pedig nem tehetsz ellene semmit, csak nézed csendesen, ahogy az, aki valamikor az egész világot jelentette neked, szép lassan kisétál az életedből,,' Mindannyiunk életében vannak olyan emberek, akik egyszerűen nem azért küldettek hozzánk, hogy végig velünk maradjanak - sokkal inkább azért, hogy átsuhanva életünk napjain, megmutassanak valami fontosat, ami megváltoztat bennünk dolgokat, örökre. Ha pedig eljön a nap, el kell őket engednünk és nem tehetünk semmit. Óriási bennünk a veszteség.. pedig igazából kaptunk valamit. ‘

<p>Mikor öt éves voltam, anyukám azt mondta nekem, a boldogság a kulcs az élethez. Aztán iskolába mentem, ahol megkérdezték, mi akarok lenni ha nagy leszek; azt válaszoltam, ‘boldog'. Elmosolyodtak, és azt mondták, hogy nem értettem a kérdést, pedig igazából ők értelmezték rosszul az életet 

.. és egy nap minden tökéletes érzést kelt majd bennünk. Ez lesz az a nap, amitől kezdve nevetünk majd a káoszon, mosolygunk a könnyeinken át és nem feledjük, hogy minden okkal történik. 

Viccek:

Három sündisznó megy az erdőben, de eltévednek. Nagyon fáznak, de szerencsére arra jár egy tündér és azt mondja Teljesítem három kiváságotokat, mivel hárman vagytok, mindegyikötöknek egyet.Az első azt kéri a tündértől, hogy juttassa haza.A második is azt kéri Nagyon fázom, juttass haza.harmadik azt mondja:  Nagyon fázom, ráadásul egyedül vagyok. Bárcsak itt lennének

Wikipedia:-Én mindent tudok! Google:-Nekem mindenem megvan! Facebook:-Én mindenkit ismerek! Internet:-Nélkülem ti nem értek semmit! Áramszolgáltató:-Csakugyan???

- Feldobod és soha többé nem látod. Mi az? - Talpad.

- Se keze se lába, mégis nevetve jön a világra. Mi az? - Fing.

Oldal: ı∂ézєтєk~ѵıccєk
łáηyσs ı∂ézєтєk,kéρєk - © 2008 - 2024 - girl-idezetek.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat